"A középiskolában már megkezdődik a visszavonhatatlan döntések sorozata. Ajtók zárulnak be halk kattanással, s a zajukat csak évekkel később, az álmaiban hallja tisztán az ember."
Vasárnap van, és kint ezerrel tűz a nap, egy árva felhő sincs az égen, most pucoltam krumplit és paníroztam húst az ebédhez. (: Jah, és összepakoltam a cuccokat a koliba. Meg persze összevesztem az anyuval, mert azt akarta hogy egy csomó kaját vigyek fel. --" Mire mondom én, nem fogok éhen halni! ( ha meg igen akkor ez van ) Miközben csináltam a "dolgom" annyi minden kavargott a fejemben. [ lábjegyzet: köszi Luca a Bocihcsokit*-* finomm... nyamm ]. Visszatérve. Az a gondom, hogy már én magam sem tudom, hogy mi van velem. A nagy krízishelyzet a szerelem. Régebben sokkal egyszerűbb volt minden. El tudtam dönteni, hogy ki az, aki fontos nekem, ki a haver, és ki az akibe fenekestűl-belezúgtam! (: De ma már nem így van. Azzal, hogy elkezdődött a suli ( amit nagyon vártam ) minden összekuszálódott. Már nem tetszik nekem Ő, akivel jelenleg járok. :/ De nem akarom megbántani mégegyszer... nem szakíthatok vele, csak úgy. A másik az, hogy megtetszett egy srác nekem. Álnév: E. Ott van a koliban, aranyos, vicces, birom, és ráadásul Kiky szerint is jó pasi. [ ami ritka, mert neki fura az izlése ]. Szóval, totál megszerettem, meg minden... de amikor beszélgetni próbáltam vele, mindig odajött valaki és elrabolta tőlem. :( Ráadásul barátnője van (!!!) és az osztályomból Wí tetszik neki. OMG! :/ Nekem semmi esélyem sem lesz... ráadásul nem tudom, hogy Kikee mit akar kérni tőle vasárnap... azaz ma! Amikor visszaértünk a koliba. Fuhh... nehéz az élet. És még azon görcsölök, hogy vajon melyik infotanárt kapom. Mondom, hogy furik és zavarosak a gondolataim...
Na megyek, mert hajat is kell mosnom. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése